Lövészárkok, csapdák, széttört álmok. Forradalmárok, hősök, ügynökök mesélnek '56 szellemiségéről, az emigráció bomlasztásáról.

Ábrahám Dezső

„Senki se sejtette, hogy Kádáréknak dolgozik” – mondta Ábrahám Dezső Szabó Miklós kisgazda politikusról, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a hírszerzés emberként bomlasztotta a magyar emigrációt. Ábrahám az ausztriai magyarság egyik meghatározó alakjaként úgy látta: Szabót nemcsak az osztrák, de az amerikai politikai szervezetek is elfogadták.

Stefka István: 1956-ban miért kellett elhagynia az országot?

Ábrahám Dezső: Sok mindent megtudtak rólam, azt is, hogy embereknek segítek kijutni Ausztriába. Amikor szorult a hurok körülöttem, 1957. február 4-én egy menekülteket szállító teherautóval eljutottunk Jakabházáig és a térdig érő hóban, félcipőben mentem át a határ túloldalára.

Ausztriába érkezett. Ezután mi történt?

Miután nemzetközi kézilabda-játékvezető voltam, az első dolgom az volt, hogy az osztrák kollégámat felhívtam. Segítségével Bécsben a Brigitta lágerbe kerültem. Néhány nap múlva találkoztam Puskás Öcsivel, a Maria Hilferstrassen a Gól presszóban, ahol összejöttek a menekült sportolók, világbajnokok, olimpiai bajnokok. Engem még otthonról jól ismertek, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkáraként. A beszélgetések közben felvetődött, hogy alakítsuk meg a Magyar Menekült Sportolók Világszövetségét. Így 1957. március 29-én a Gól presszóban elhatároztuk, hogy megalapítjuk Puskás Öcsivel, Bánkúty Gézával, Österreicher Emillel és másokkal a szövetséget. Augusztusban megalakultunk, Puskás Öcsit választottuk elnöknek, ügyvezető elnök Bánkúty Géza lett, én lettem a főszervezője, a főtitkára.

Szabó Miklóssal hogyan került kapcsolatba?

Bécsben találkoztam vele a Kartnerstrasse egyik kávéházában. Felajánlotta, hogy csináljuk közösen a sportszövetséget. Ott tudtam meg, hogy Szabó Miklós 1955 decemberében hagyta el az országot. Neki 1957-re olyan beágyazottsága lett Ausztriában, hogy sokan az emigráció egyik vezetőjének tartották.

S ez valóban így volt, mert Szabó Miklós ajánlásával fordulhattunk a segély- és politikai szervezetekhez, főként a szociáldemokratákhoz, mert már akkor Kéthly Anna is kint volt. Sőt, még az amerikai szervezetekhez is Szabó Miklós ajánlása kellett.

Akkor még nem sejtették, hogy hírszerzői munkát végez előbb Rákosiéknak, aztán Kádáréknak?

Ki sejthette volna! Szabó Miklóst nemcsak az osztrák, de az amerikai politikai szervezetek is elfogadták. Ő a magyar emigrációban, főként Ausztriában vezető szerepet szeretett volna betölteni, sőt Király Béla fölé szerette volna magát helyezni, de ez nem sikerült. (Erről az ellentétről Szabó és Király is mesélt ebben az interjúban – a szerk.)

Szabó Miklós hazatérve "leleplezi" Király Bélát / Forrás: Arcanum.hu

Szabó Miklós hazatérve “leleplezi” Király Bélát / Forrás: Arcanum.hu

Mikor fogtak gyanút?

Amikor 1957. szeptember 5-én eltűnt. Bánkúty Géza, a sofőrje is kereste mindenhol. Akkor már történtek Bécsből elrablások és arra gyanakodtunk, hogy Szabó Miklóst is elrabolták. Majd néhány nap múlva Géza kapott egy levelet, amelyben Szabó Miklós jelezte, hogy visszatért Magyarországra. Csak ekkor kezdtünk gondolni arra, hogy hazadolgozott.

A lerombolt főváros / Fotó: dr. Csorba Emánuel, forrás: Csorba Ferenc/Facebook

A lerombolt főváros /
Fotó: dr. Csorba Emánuel, forrás: Csorba Ferenc/Facebook

2018-10-18T09:55:06+01:00